Az indulás a Balatonra nem ment zökkenőmentesen, de szerencsére a viszontlátás öröme növelte lelkesedésünket. Na meg miért is szomorkodtunk volna, hiszen a nyári CSAK hétvége célegyenesében voltunk, mondhatni. Kicsivel több, mint három óra vonatozás, egy üveg a jó öreg Ian Becher nedűjéből, és némi hűs sör.  Mindez elég volt ahhoz, hogy kissé kirúzsozva, egy vékony vörös női övvel a nyakamba caflassak be Balatonszepezdfürdő strandjára.  Itt a nem ismerős, és „gyanúsan” csalódott kenyér kinézetű egyéneknek egy Jó Szerencsét! köszönése után, hamar a húgy meleg vízbe vetettem habtestemet...

Március második hétvégéjén került meg rendezésre a 2010-es első CSAK rendezvény. Két apropó miatt volt különleges az alkalom: egyik, hogy ilyen alacsony létszámmal nem indult még ez a „járat”, másik pedig, hogy az egy főre jutó bALEKok száma is igen magas rátát mutatott (5). Ennek ellenére eseményben, és hangulatban – szerintem - nem volt hiány…Üdítő napsütésben és lágy szélfúvásban indultunk a Tesco fele, hogy a szinte nekünk kitalált HB akcióra lecsapjunk. Majd pedig néhány perc alatt már a Duna partjánál lavíroztunk. (Ez úton is köszönjük Höfinek a fuvart.) A kinézetre és luxusra keveset áldozó szállás a mi igényeinknek tökéletesen megfelelt...